A New England Journal of Medicine-ben publikált vizsgálat eredményei szerint már a sclerosis multiplex (SM) korai szakaszában is gyakran kimutathatók demielinizációs elváltozások az agykéregben.

A pineális régiót érintő daganatok a felnőttkori szupraten­toriális tumorok kevesebb mint 1%-át teszik ki. Kezelésük multimodális megközelítést igényel. Korábban az ellátás alap­ját a direkt műtét jelentette, amely emelkedett rizikóval jár. A minimálinvazív technikák és az onko-radioterápia fejlődése lehetőséget teremt biztonságos, személyre szabott ellátás megvalósítására. Vizsgálatunk célja bemutatni intézetünk gyakorlatát, amely a kombinált endoszkópos és sugárterápiás technikákon alapul. Retrospektív klinikai vizsgálatot végez­tünk. 23 felnőtt beteg adatait dolgoztuk fel, akiknél 2014 és 2023 között endoszkópos III. kamrai fenesztráció, pineális tumorukból mintavétel történt. Leíró statisztika, t-próba, Fisher-féle egzakt teszt és Kaplan–Meier-analízis történt adataik feldolgozása során. Az esetek 78,3%-ában sikerült klinikai állapotjavulást elérni endoszkópos beavatkozással. A preoperatív performanszstátusz szignifikáns növekedését észleltük a posztoperatív időszakban (p=2,755e-5), a sugárke­zelés pedig a tumorméret regresszióját vagy stabil állapotát eredményezte. Eredményeink alapján egy biztonságos és megfelelő klinikai kimenetelt biztosító beavatkozásról be­szélhetünk, amely kiváló alternatíva a direkt műtéti ellátással szemben. Magy Onkol 68:27-35, 2024

Egy új tanulmány meglepő módon arról számolt be, hogy a hipogonadizmusban szenvedő idősebb férfiak tesztoszteronkezelése növeli a csonttörések gyakoriságát.

Új eredmények szerint a műanyagokban használt BPA adalékanyag biztosan az egyik fontos kiváltó tényezője lehet az autizmusnak és az ADHD-nek.

A myasthenia gravis egy autoimmun betegség, mely az izomerő kóros csökkenésével jellemezhető. Kezelése egyelőre nem megoldott, a létező kezelések mellett vannak terápiarefrakter esetek, illetve a meglévő kezelé­seket azok mellékhatásai jelentősen korlátozzák. Az efgartigimod racionális alternatívát kínál a generalizált myasthenia gravis kezelésében.

A prosztatatumorok genetikai vizsgálata a közelmúltban bekerült a mindennapi klinikai rutinvizsgálatok közé. Ez elsősorban az új, BRCA1/2 (és más hibajavító gének) eltérései esetén hatékony PARP-gátló szerek bevezetésének köszönhető. Ezzel párhuzamosan egyre több célzott kezelés lesz elérhető a prosztatadaganatok egyes genetikailag meghatározott alcsoportjaiban. Így a prosztatadaganatos betegek kezelésének megválasztása során minden bizonnyal egyre több gén vizsgálata válik szükségessé, ami az adott daganat biológiai sajátosságait is figyelembe vevő, ezért várhatóan hatékonyabb kezelési szekvenciák alkalmazását teszi majd lehetővé. A terápiaválasztás céljából elvégzett vizsgálatok eredményeképpen felfedezett mutációk egy része örökletes, ezért az ilyen esetekben normál szövetből történő kimutatásra ún. csírasejtes vizsgálat is szükséges, amelynek elvégzése csak genetikai tanácsadás keretében engedélyezett. Ezzel az uroonkológiai betegellátás során egyszerre többféle, ezen a területen még újdonságnak számító képzettséggel rendelkező szakember (molekuláris patológus, bioinformatikus, biológus és klinikai genetikus) együttműködésére van szükség, ám a molekuláris lelet kiadása továbbra is molekuláris genetikai diagnosztikai szakvizsgához kötött. Jelen összefoglaló közleményünkkel áttekintést nyújtunk a molekuláris vizsgálatok által a prosztatadaganatos betegek számára elérhető célzott kezelésekről, és a genetikai vizsgálatok családi vonatkozásairól.

A Stanford University kutatói egy hűtés nélkül is két hétig tárolható fehérje alapú vakcinával csökkentenék az emlékeztető oltások iránti globális igényt.

A The New York Times szerint Magyarország a rákos megbetegedések diagnosztizálásához használt mesterséges intelligenciát használó (AI)-szoftverek fő tesztelőhelyévé vált, de a fejlesztők is hangsúlyozzák, hogy a szoftverek csak segítik és nem helyettesítik az orvosok munkáját.

Az FDA szerdán sürgősségi felhasználási engedélyt adott a Pfizer/BioNTech és a Moderna által gyártott Omicron-specifikus COVID-19 vakcinák számára.

A valódi, súlyos kimenetelű nemkívánatos hatást okozó antibiotikumallergiák napjainkban ritkábbak, mint amennyi betegről tudni véli az egészségügyi személyzet a betegdokumentációk alapján. A pontatlan allergiás anamnézis a széles spektrumú antibiotikumok elleni rezisztencia növekedésével, a Clostrioides difficile gyakoribb előfordulásával, költségnöveléssel és számos egyéb kockázatokkal jár mind a járó-, mind a fekvőbeteg-ellátásban.